RÉGIÓ SZLOVÁK PARTNEREI

Szlovákság Szarvason

Szarvas Békés megyében, 45 km távolságra van Békéscsabától.
A „Mons Cervinus”- azaz „Szarvashalom” elnevezést elsőként Anonymus említi krónikájában. A település török idő végére szinte teljesen elnéptelenedett.
A törökök kiűzése után Szarvast és Békés vármegye jelentős részét III. Károly többéves érdemei elismeréseként báró Harruckern János György alezredesnek ajándékozta. A báró a települést főként szlovák származású jobbágyokkal népesítette be. Az első lakosok, a 34 család Zólyom, Nógrád, Hont és Pest vármegyéből érkezett. A telepesek 1722 július 23-án kötötték meg a letelepedési szerződést a Harruckern birodalommal. Ettől az időtől számítjuk Szarvas újkori történelmét.
Elődeink kitartó és dolgos emberek voltak. Nekik köszönhetően kezdett fejlődni a város. Közel 300 év után a mai napig hálásak vagyunk nekik a szellemi és a tárgyi örökségért. Minden időszakban akadtak elhivatott szlovákok, akik igyekeztek tovább haladni az átörökített értékek kitaposott útján. Ezek az értékek nemcsak a szívünknek drágák, de számunkra, Szarvasiaknak nagyon értékesek. Ezek közé tartoznak a szokások, hagyományok, egész éves munkafolyamatok, a nyelv és a kultúra.

A szlovák elődök tiszteletére 2002-ben, a letelepedés 280. évfordulóján állítottuk a Letelepedési Emlékkövet az Evangélikus Ótemplon előtt.

Neves személyiségek:
Markovitz Mátyás (1707-1820) evangélikus pap
Tessedik Sámuel (1742-1820) lelkész, népművelő, tanár és tudós író
Dr. Melicj János (1872- 1963) szlaviszta
Melis György (1923- 2009) operaénekes

Testvérvárosaink a szlovákiai Poprád és Malacky.

Kontakt

Szarvas Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata,
5540 Szarvas, Eötvös u.44/1.
Elérhetősége: + 36 20 315 7392
e-mail: szlovakonk.szarvas@gmail.com

Szlovák értékőrzők

Szarvasi Szlovákok Kulturális Köre – Vernosť

A teljes asszimilálódás elkerülésére lelkes népművelők 1980 szeptemberében megalapították Ezüstszőlőben a Szlovák Nemzetiségi Klubot, amely 1989-ig működött. Fontosnak tartották a szlovák kultúra és hagyományok ápolását, a környéken élő szlovákokkal való kapcsolattartást. A klubnak a Középső-soron álló volt általános iskola épülete adott otthont. Kilenc év után az épület az egyház kezelésébe került, így megszűnt a szlovák klub.
Rövid szünet után városunk szlovák érzelmű lakosainak indítványára Szarvason újra indult a szlovák klub, amely 1994 óta Szarvasi Szlovákok Kulturális Köre – Vernosť néven működik a Szlovák Önkormányzat épületében. Az egyesület tevékenysége kiterjed a magyarországi szlovák civil közösség társadalmának fejlesztésére, valamint a határon túli kapcsolattartásra.

Fontos feladatának tekinti a hagyományok átörökítését az ifjúság számára, ezért közvetlen munkakapcsolatban van a helyi szlovák iskola pedagógusaival és tanáraival. A gyerekek rendszeres résztvevői a hagyományőrző programoknak, szlovák nyelvű műsorral színesítik a rendezvényeket.

Kontakt

Szarvasi Szlovákok Kulturális Köre – Vernosť,
5540 Szarvas, Eötvös u.44/1.
Elérhetősége: + 36 20/221-8758
e-mail: vernostslovak@gmail.com

Tessedik Táncegyüttes

A Tessedik Táncegyüttes 1968-ban alakult a Tessedik Sámuel Mezgazdasági Főiskolán. 1983-től a város táncegyüttese, 1990-től a Hagyományőrző Közalapítvány égisze alatt működik, melynek feladata a népi hagyományok őrzése, feldolgozása. Repertoárjukban szerepelnek a Kárpát- medence néptáncai.

Kontakt

5540 Szarvas, Kossuth tér 3.
Telefonszám: +36-20 540 8010
E-mail: csasztvana59@gmail.com

Cervinus Teátrum

1999-ben úgy gondolták a szarvasiak, hogy újra életre keltik a színházat. 2000 januárjában alakult meg, a „régi-új” színház mely sajátos helyzetéből adódóan felismerte, hogy hagyományai révén számos színházi tradíció metszéspontjában áll. Így rátaláltunk saját egyedi utunkra, és 2004-től fölkaroltuk a szlovák nemzetiségi színjátszást. A Cervinus Teátrum immár egy olyan átfogó színházi rendszert jelenít meg, mely figyelembe veszi úgy a nemzetiségi színjátszást, mint városunk és közvetlen környezetének kulturális és színházi igényeit is.

Kontakt:
Cím: 5540 Szarvas, Kossuth tér 3.
Telefonszám: +36 66/ 311-464
E-mail: csasztvana59@gmail.com

Szlovákság Telekgerendáson

Telekgerendás 1952-ben alakult község 11 km-re található Békéscsabától a Körös-Maros közében.
A terület őslakosai tanyás gazdálkodást folytató szlovák földművesek voltak, akik a XVIII. sz. második felében telepedtek le a csabai határban.
A szlovákok jelenlétét szlovák feliratú táblák is jelzik a település határtábláján és a Kultúrházban lévő irodájuk falán.

Szlovákiai partnertelepülésük: Bzovík

Kontakt

Telekgerendási Szlovákok Nemzetiségi Önkormányzata
5675. Telekgerendás, Dózsa Gy. u 13.
e-mail: szlovak@telekgerendas.hu

Szlovák közművelődés a településen

A szlovák közművelődési tevékenységet szoros együttműködésben végzi a Telekgerendási Szlovákok Nemzetiségi Önkormányzata és a Telekgerendási Borouka Pávakör regisztrált civil szervezet.

Telekgerendáson 1975 óta működik a Szlovák Klub (pávakör), mely 2009-ben mint Telekgerendási Borouka Pávakör került bírósági bejegyzésre.
A pávakör gyűjti, feldolgozza és terjeszti a lokális és szlovák nemzetiségi kultúrát, melyet saját rendezvényein és különböző akciókon való részvételek alkalmával ad tovább. A zenei értékeken kívül – citera és harmonika kíséret – a nemzetiségi kultúra más területeit is igyekszik őrizni pl. gasztronómia és szokások. A legjelentősebb ilyen rendezvényei a Szlovák Baráti Találkozó és a Kukorica Fesztivál.

Szlovákság Kétsopronyban

Kétsoprony kb. 18 km-re fekszik nyugati irányba Békéscsabától. Körülbelül 1500 lakosa van, melyből jelentős mérték szlovák származású.
A település teljesen új, de történelme Magyarország benépesülésére tehető. Megnevezése ószláv eredetű, A benépesülés idején Szlávok éltek itt, akik állattenyésztéssel foglalkoztak. Állataikat ún. „sopa” - ba zárták. Így alakult ki a „Soprony” megnevezés. A mai településnév 1952-től használatos.
A szlovákok jelenlétét szlovák feliratú táblák jelzik a település intézményei falán és az utca névtáblákon.
2013-ban a temetőben szlovák elődeik tiszteletére fejfát állítottak.

Szlovákiai partnertelepülésük: Hriňová

Kontakt

Kétsoprony Község Szlovák Önkormányzata,
5674 Kétsoprony, Dózsa Gy. u. 11.
Elérhetősége: 00 36 20 484 1125
e-mail: iketsopr.szlov.onkorm@gmail.com

Kétsopronyi Horenka Szlovák Hagyományőrző Egyesület
5674 Kétsoprony, Ady E. u. 3.
00 36 66/246-134
e-mail: janosne@zelenyanszki.hu

Szlovák közművelődés a településen

A szlovák közművelődési tevékenységet szoros együttműködésben végzi Kétsoprony Község Szlovák Önkormányzata, Kétsopronyi Horenka Szlovák Hagyományőrző Egyesület regisztrált civil szervezet, a Rosička citera együttes és az iskolai néptánccsoport.

A Horenka a településen 2002 óta működik, mely 2010-ben mint Kétsopronyi Horenka Szlovák Hagyományőrző Egyesület került bírósági bejegyzésre. A Rosička citera együttes 2007-ben alakult, tagjai nyugdíjasok és középiskolások.
A csoportok a szlovák hagyományok ápolását, legfőképpen a szlovák népdalkincs felkutatását tűzték ki célul – citera és harmonika kíséret –, de az önkormányzattal együttműködve figyelmet fordítanak a szlovák légkörben való hasznos szabadidő eltöltésére, valamint az iskolás generáció informálására és bekapcsolására a szlovákság titkaiba és őrzött értékeinek világába. A helyi egyházi fenntartású általános iskolában szlovák nyelvoktatás is folyik. Két legjelentősebb rendezvényük a Szlovák Teadélután (Édes hétvége) és a Település Napján Folkórfesztivál.

Szlovákság Eleken

Elek 125 km-re fekszik Békéscsabától és 18 km-re Gyulától. Négynemzetiségű település. Első írásos emléke 1242-ből származik, a városi rangot 1992-ben nyerte el. A „Tanulmányok Elek Történetéhez„ kiadvány alapján szlovákok a településen 1924-ben is lakták, az 1900-as népszámlálási adatok alapján 16 fő volt szlovák. 1947-ben kb. 50 család települtbe Elekre Békéscsabáról, Tótkomlósról, Szarvasról és Gerendásról. 2011-es népszámláláskor 52-en vallották magukat szlováknak.

A szlovákok jelenlétét szlovák feliratú táblák is jelzik az önkormányzat és az új szlovák ház falán.

Szlovákiai partnertelepülésük: Nagykapos

Kontakt

Eleki Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat
5742 Elek Gyulai út 2.
Tel.: 00 36 66 / 240-132 (Dr. Kuruczné Czvalinga Judit predsedníčka)
00 36 20 / 2209907 (Ficzere Istvánné)
e – mail : margit520804@freemail.hu

Eleki Szlovákok Egyesülete
5742 Elek Kossuth u. 13.
Tel.: Döme Tibor predseda 30 / 3462511

Szlovák közművelődés a településen

A szlovák közművelődési tevékenységet szoros együttműködésben végzi Eleki Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata és az Eleki Szlovákok Egyesülete.

A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat 2002.11.07-én alakult a szlovák népi kultúra, gasztronómia és az 1960-70-es években működő Szlovák Klub és Pávakör tevékenységének felélesztése céljával. Majd 2006-ban bejegyzésre került az Eleki Szlovákok Egyesülete.,. Ezután kéz a kézben folytatták munkájukat a közös cél érdekében.
Az eleki szlovákok 2013-ban a települési önkormányzattól egy kis házat kaptak működésükhöz (5742 Elek Kétegyházi út 23.), amit a tájjellegű szoba berendezése után az augusztusi Elekiek Világtalálkozóján adnak át.
A Világtalálkozón kívül a legjelentősebb rendezvényük A november utolsó szombatján rendezett Szlovák Nap és Disznótor.

A szlovák hagyományőrzésbe bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat.

Szlovákság Mezőberényben

Mezőberény első telepesei 1923-ban szlovákok voltak felvidéki megyékből és az Alföld északi területéről, két év múlva a németek, majd 1731-ban a magyarok. A szlovákok a település északi-, a németek a központi-, a magyarok a déli részén laktak. Erre a szerkezetre utal a városrészek mai megnevezése is. A protestáns világnézetük miatt, jelentős ellentétek nem voltak köztük. A 19. század közepéig a szlovákok 44%-os aránya fennmaradt.
A szlovákok jelenlétét szlovák feliratú táblák is jelzik a település határtábláin.

Szlovákiai partnertelepülésük: Brezová pod Bradlom, Topolčianky, Kolárovo, Gúta

Kontakt

Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat
5650 Mezőberény Jeszenszky u. 21.
Tel.: 00 36 20 / 338 66 86 (Cservenák János predseda)
e – mail : cseriapu@gmail.com

Mezőberényi Szlovákok Szervezete
5650 Mezőberény Jeszenszky u. 21.
Tel.: 00 36 20 / 2222 435 (Borgula Jánosné predsedníčka)
e-mail: raffayj@gmail.com

Szlovák közművelődés a településen

A Mezőberényi Szlovákok Szervezete1992-ben alakult, beregisztrálása 1996.
Munkájukat mottójuk alapján végzik: „Hisszük, hogy múltunk tisztelete, jövőnk záloga!”.
A szlovák közművelődési tevékenységet szoros együttműködésben végzi a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Mezőberényi Szlovákok Szervezete. A zenei kultúra ápolását az 1992-ben újra megalakított Szlovák Népdalkörükön keresztül végzik citerakíséret mellett, a gasztronómiát mamicska konyhájukon keresztül, miközben nagy hangsúlyt fektetnek a helyi intézményekkel, egyházakkal és vállalkozásokkal való együttműködésre. Kulturális rendezvényeket szerveznek, a helyi oktatási intézményekben bemutató foglalkozásokat tartanak és törekednek minél több alkalmat teremteni a szlovák anyanyelv elsajátítására, gyakorlására. Együttműködésben szlovák hagyományok bútorzattal kialakítottak a Tópart Vendéglőben közösségi teret és vendégszobákat.

Legjelentősebb rendezvényei a Szlovák Nemzetiségi Kulturális Nap, valamint a többi nemzetiséggel és egyházakkal közös adventi gyertyagyújtás a város főterén.

Szlovákság Csorváson

Csorvás első írásos emléke Mátyás király korából származik. 1723-ban Csorvás-puszta néven Harruckern báró birtoka lett, 1827-ben jogilag önálló településsé vált. Az első szlovák betelepülők után, csak a második hullámban, 1870- től jöttek nagyobb számban szlovák nyelvű telepesek. Erre az időszakra kialakult a csorvási birtokszerkezet, ezért a csorvási birtokosok között ekkor alig találunk szlovák származásúakat. A XX. század fordulóján a lakosság 75 %-a magyar, 20 %-a szlovák, 2,5 %-a román, 2,5 %-a német. A lakosság öt vallási felekezethez tartozott: katolikus, evangélikus, református, román ortodox, zsidó. A fiatal település sokszínűségét mutatja a községháza, a templomok és néhány nemzetiségi hagyományokat is magán viselő lakóház.

Szlovákiai partnertelepülésük: Diószeg

Kontakt

Csorvási Szlovák Önkormányzat
5920 Csorvás, Rákóczi u. 17.
Tel.: 00 36 30 / 3729 705
e-mail: gyimesine.hugyikerzsebet@gmail.com

Szlovák közművelődés a településen

Csorváson az 50-es évek alatt Csarejsné Hrabovszki Ilona – ismert szlovák származású naív festő – a Közösségi Házon belül létrehozta a Szlovák Klubot és énekkart 10-12 fővel. Szlovák önkormányzat csak 1998-ban alakult meg. Innen kezdve felélénkülés mutatkozott a csorvási szlovákság életében. A szlovák önkormányzat ciklusonként fenn is maradt. Programokat szerveztek, a település életében is előtérbe kerültek a szlovák hagyományok, tárgyi és szellemi hagyatékok. Az iskolában szlovák szakkört indítottak, kiadványokat szereztek be a helyi könyvtár számára.
2006-ban megalakult a Csorvási Szlovákok Szervezete is, mely ma klubszinten működik.

2014. szeptemberében adják át a régi iskola osztálytermében kialakított szlovák gyűjteményt a Pro Urbe Alapítvány helytörténeti gyűjteménye részeként.

Két legjelentősebb rendezvénye a Szlovák Disznótor és a Nemzetiségi Nap.

Szlovákság Csabaszabadiban

CsabaszabadiBékés megye legfiatalabb települése, önállóvá 1993.07.01-én vált – ekkor még működött az általános iskola 1-4 osztálya, mely az önállósodás feltétele is volt. Békéscsabától 18km-re fekszik, melyhez tartozott. Lakossága száma nem éri el az 500-t, ebből több mint 50 fő vallja magát szlováknak. A település emblémája a Harangláb (1995, Szelekovszki László), mely mivel nincs templomuk, harangja, melyet a Békéscsabai Evangélikus egyháztól kapott napi három harangozásra is szolgál. Békés megye újratelepülésének idejében, az első telepesek Hradište-ből érkeztek, mely tiszteletére az önkormányzat udvarán „Na pamiatku predkov – Őseink emlékére”emlékparkot is létesítettek.

A szlovákok jelenlétét szlovák feliratú táblák is jelzik a település határtábláin.

Szlovákiai partnertelepülésük: Hradište

Kontakt

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat
5609 Csabaszabadi, Gerendási út 4.
e-mail: slovaciszabad@t-email.hu
web: www.zrnko-magocska.hu

Csabaszabadiért Egyesület
5609 Csabaszabadi, Gerendási út 4.
e-mail: csabaszabadierte@freemail.hu

Szlovák közművelődés a településen

A valamikori tanyasi iskola épületében folyneak a kulturális rendezvények az önkormányzattal, a 1994 óta működő helyi szlovák önkormányzattal és a 1997-ben beregisztrált, több szekciót, közte a szlovákokat is képviselő helyi civil szervezettel. Első kulturális csoportja a népdalkör volt, mely 2002-ben elnyerte Békés Megye Önkormányzata kisebbségekért díját. A népdalkörbe citerások is bekapcsolódtak. A helyi szlovák önkormányzat székhelyén szlovákiai testvérvárosuk helytörténeti kiállítása van berendezve. A szlovák rendezvényen felváltva kerülnek megrendezésre a két testvértelepülés között, minden évben legalább egyszer ápolják a szlovák kultúrát és barátságot Hradište-n és Csabaszabadiban. 2005 óta a szervezet „Zrnko-Magocska” címen kétnyelvű községi újságot adnak ki, mely honlapcímükként is szolgál. 2013-ban a helyi szlovák önkormányzat megalapította a „Csabaszabadi szlovákságáért” kitüntetést.

Két legjelentősebb rendezvényük az Alma Napok és a Nemzetiségi Nap.

Szlovák Közművelődési Központ

A Szlovák Közművelődési Központot (SZKK) az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) 2003. évi határozata alapján 2004-ben alapították az OSZÖ intézményeként. Az önkormányzat intézményeket azzal a céllal alapított, hogy a magyarországi szlovákság minden területe önállóan – mondhatni szakmailag – képviselve legyen. Az SZKK bizonyos szempontból megfelel ennek az osztályozásnak, hiszen egy szakterülettel foglalkozik, a közművelődéssel, de ahogy azt megnevezése is utal rá – közművelődés – tevékenységek széles palettáját képviseli közösségi élet, fejlesztés, önkifejezés és önmegvalósítás, kultúra, írott és beszélt nyelv, valamint archiválás terén. Tehát mind anyagi, szellemi és humán területen is szerepet tölt be. Teszi ezt lokális szlovák közösségek és tevékenységükre fókuszálva, miközben össze is tarja őket egy szimbolikus – nem földrajzi értelembe vett – egységbe.
Mivel a magyarországi szlovákok az ország területén nagy szórtságban élnek, a budapesti központ mellett, mely az OSZÖ székházában működik, régiós központokat hoztak létre: az Alföldön Békéscsaba, Tótkomlós és Szarvas; a bakonyi régióban Bakonycsernye; a nógrádi és hevesi régióban Vanyarcon (2011-től Lucinán), a Pilisben Pilisszentkereszt, a Zemplénben Sátoraljaújhely- Bánácska; a pestkörnyéken Ecser (2008) a Vértes-Gerencse térségben Tatbánya-Bánhida (2010) és a Galga-mentén Acsa (2011).

A Szlovák Közművelődési központ rendezi meg minden évben a Magyarországi Szlovákok Napja kulturális blokkját.

Kontakt

Szlovák Közművelődési Központ
1114 Budapest, Fadrusz u. 11/A.
Telefon: +36-1/386 40 77
e-mail: soccss@slovaci.hu
Web: www.slovaci.hu
Igazgató: Zemenné Palecska Erika

Szlovákság Medgyesegyházán

Medgyesegyházán a szlovákság 1887 óta van jelen, amikor is 117 békéscsabai szlovák földműves vásárolt földet a község határában. A csabai eredetre utal a település népnyelv általi elnevezése is: Maľá Csaba, vagyis Kis-Csaba.
A szlovákság megtelepedését követően a település látványos fejlődésnek indult, melynek eredményeként Medgyesegyháza 1895-től önálló nagyközséggé vált, 2009-ben pedig városi rangot kapott.
Napjainkban a város életében a szlovákság alkotja legnagyobb számú és legaktívabb nemzetiséget. Medgyesegyházán a szlovák közösségi élet szervezője a helyi szlovák önkormányzat, mely többek között fenntartója Szlovák Hagyományőrző és Közösségi Háznak, mely a település multifunkcionális szlovák közösségi tereként működik.
A békéscsabai régióban működő ún. „Szlovák gastro kommandó” egyik legattraktívabb csoportját alkotják a medgyesegyházi herôka (csőröge fánk) sütő asszonyok, akik rendszeres vendégei helyi, regionális illetve országos szlovák rendezvényeknek.

Szlovákiai partnertelepülésük: Gúta

Kontakt:
Medgyesegyházi Szlovákok Nemzetiségi Önkormányzata
5666 Medgyesegyháza, Kossuth tér 1.

Szlovákság Gerendáson

Gerendás története szorosan összekapcsolódik Békéscsabáéval. A mai település benépesülése az 1740-es évekre tehető, amikor is a terjeszkedő Csaba közlegelőjeként funkcionált. A mai település területének egy része Apponyi birtok volt, amely család szintén támogatta a szlovák betelepülést.A település kiépülése 1862-re tehető, amikortól is már evangélikus templommal és iskolával is rendelkezett. Többek között családja gerendási birtokán töltött sok időt a híres festő, Munkácsy Mihály is, akinek művészete ihletőjéül szolgált a helyi szlovák paraszti közösség. A gerendási határban terült el a híres szlovák búzanemesítő, Mokry Sámuel birtoka is. A település 1924-ben vált önállóvá Békéscsabától. Ezt követően gyors fejlődésnek indult, itt épült többek között az ország első betonútja.

Napjainkban a településen a szlovák önkormányzat mellett civil szervezet is képviseli a szlovákság érdekeit. A Gerendási Szlovákok Egyesülete évente megrendezi a népszerű gerendási kolbászfesztivált, szlovák anyanyelvi tábort ôs szüreti bálat.

Szlovákiai partnertelepülésük: Diószeg és Kismácséd

Kontakt:

Gerendási Szlovák Önkormányzat Gerendási Szlovákok Egyesülete
5925 Gerendás, Kossuth u. 22-24. 5925 Gerendás, Kossuth u. 22-24.
E-mail: priskinnekati@gmail.com zahoranerka@gmail.com

Szlovákok Békésen, Szabadkígyóson, Sarkadkeresztúron

A szlovákság jelenléte a három településen szintén békéscsabai eredetre vezethető vissza. Békés és Szabadkígyós esetében a XIX. században nagymértékű fejlődésen keresztülmenő Csaba határából folyamatosan, nagy számban települtek be szlovákok az említett két településre. A betelepülő szlovákság nagyban hozzájárult a települések fejlődéséhez mind gazdasági, mind kulturális téren.
Napjainkban mindkét településen működik szlovák nemzetiségi önkormányzat, melyek szlovák jellegű programjaik révén üde színfoltjai a helyi közösségnek. Békésen emellett szlovák egyesület is tevékenykedik, mely aktív kapcsolatot ápol a régió többi szlovák szervezetével.
Sarkadkeresztúr esetében XX. századi szórvány betelepülésről van szó, szintén Békéscsabáról, mely a megyeszékhelyről irányult a vidéki települések irányába. A helyi szórvány szlovákságot a 2010-14-es választási ciklusban szlovák nemzetiségi önkormányzat is képviselte.

A békéscsabai régióban az említett településeken kívül továbbá nagyobb számban élnek szlovákok Gyulán és Orosházán, ahol a népszámlálási adatok tükrében a közeljövőben várható aktivitásuk növekedése.

Szlovákság Kondoroson

Az 1740-es években épült Kondoros első , ma is működő , az ország legöregebb csárdája .Nyolc út találkozásához épült.
Köré kezdték felhúzni az első lakóházakat.
Háromszáz évvel ezelőtt szlovák telepesek érkeztek a környékre. Kondoroson, és az azt övező tanyavilágon is megtelepedtek.
Hasznos, értékes tagjaivá váltak a településnek. Hozták hagyományaikat, kultúrájukat, nyelvüket.
Mindez nyomon követhető a templomi feljegyzésekből, valamint az Ó temető szlovák feliratos síremlékeiből.
Kondoroson ma is jelentős számban érzik magukat szlovák kötődésűnek az emberek.
Szlovákiai testvértelepülés: Nagysalló
Kontakt: Kondoros Város Szlovák Önkormányzata
e- mail: krajcsovicza@fremail. hu

Kondorosi Szlovák Klub
5553 Kondoros Ady u. 53
e- mail sonkoly.judit@freemail.hu

Szlovák közművelődés a településen
A szlovák közművelődési tevékenységet szoros együttműködésben végzi a Szlovák Önkormányzat, és a bejegyzett civil szervezetkén működő Szlovák Klub.
Hagyományőrző rendezvényeket szerveznek ,melyeken igyekeznek erősíteni a nyelvhasználatot.
Az óvoda, és az iskola is nemzetiségi nyelvet oktató intézmény.
Szeretnék megőrizni, és tovább adni a háromszáz éve kapott hagyományokat , nyelvet.
Ebben jelentős szerepe van a negyvenöt éve alakult Rózsa Pávakörnek.
A pávakör értékes szlovák, magyar népdalgyűjteménnyel rendelkezik.
Csodálatos népdalaikról, előadásukról elismeréssel nyilatkoznak határon innen, és túl. Munkásságukat Nívó díjakkal Arany Páva díjjal
Békésmegye Kisebbségéért kitüntetéssel ismerték el.

Szlovákság Kardoson

A szlovákság a jelenlegi Kardos község területére a XVIII. sz. végén települt ki Szarvasról. Tanyákat építettek a kapott földterületek végébe, így sorok alakultak ki. Úgymint Hosszúsor (Dlhỳ sor), Csipkás sor (Čipkárka), Szakács sor stb. Kardos község 1969-ben vált önállóvá. Szarvastól 18 km-re a 44-es főút mellett található. A települést szlovák feliratú tábla jelzi. Szlovák nyelvű felirat látható a szlovák klub helyiségén is.
Testvértelepülésünk: Nagydaróc (Velke` Dravce)

Kontakt
Szlovák Önkormányzat Kardos
5552 Kardos, Gyomai út 24.
Kardosi Szlovákok Baráti Köre
5552 Kardos, Árpád utca 14.
E-mail: fabrijudit@freemail.hu

Szlovák közművelődés a településen
Nemzetiségi hagyományaink ápolását, őrzését a Kardosi Szlovák Önkormányzat és a Szlovákok Baráti Köre közösen végzi, karöltve a települési önkormányzattal. Szlovák Klub 1979 óta működik a településen. A helyi szlovák rendezvények alkalmával igyekszünk hangsúlyt fektetni hagyományaink, nyelvünk ápolására, bevonva a munkába az ifjúságot is. Jó kapcsolatot ápolunk a környező települések szlovákságával és az anyaországbeli szlovák csoportokkal is.

Szlovákság Csabacsűdön

Csabacsűd nagyközség a 44. számú főút mentén, Békéscsaba felé haladva Szarvastól nyolc kilométerre érhető el.
A mai település helye a XIX. századi ásatások és az ezekből fennmaradt leírások szerint már az őskorban lakott terület volt. Írásban először 1456-ban kelt oklevél említi Chabachyde néven. A török hódoltság idején 1596-ban teljesen elpusztult. Az újratelepítés után Csabacsűd puszta a szentandrási uradalom része lett.
1924-ben szakadt el Békésszentandrásról, s ekkortól kezdődött Csabacsűd önálló történelme.
A II. világháborút követő 1946-47-es lakosságcsere során sok család kitelepült az akkori Csehszlovákiába, s helyükbe felvidéki magyar családok költöztek.
A szlovákok jelenlétét szlovák feliratú táblák is jelzik a település határtábláján.
Szlovákiai partnertelepülésük: Csata

Kontakt

Szlovák Önkormányzat Csabacsűd
5551 Csabacsűd, Szabadság utca 38.
e-mail: csudszlovak@gmail.com

Csabacsűdi Szlovák Kör
5551 Csabacsűd, Szabadság utca 38-40.
e-mail: csabacsudszlovak@freemail.hu

Szlovák közművelődés a településen

A szlovák közművelődési tevékenységet szoros együttműködésben végzi a Szlovák Önkormányzat Csabacsűd és a Csabacsűdi Szlovák Kör bejegyzett civil szervezet.
A Csabacsűdi Szlovák Kör 2005-ben került bírósági bejegyzésre a településen élő szlovák nemzetiségű lakosság nyelvi, tárgyi és szellemi kulturájának megőrzése, történelmi hagyományainak ápolása, valamint kisebbségi létükkel összefüggő más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk érvényre juttatása céljából.
A Szlovák Önkormányzattal közös rendezvényeket szerveznek, a legjelentősebb ilyen rendezvények a Hagyományos Ételek Bemutatója, Szlovák Nemzetiségi Nap és Népdalkörök Találkozója, Kemencés Nap, valamint „Večierky” Szlovák Est rendezvény.
A Szlovák Önkormányzat kezdeményezésére tárgyi emlékek megőrzése céljából az Eötvös József Művelődési Házban emlékszobát rendeztek be és a könyvtár udvarán pedig hagyományos kemencét építettek.
A zenei értékeket – citera és harmonika kíséret – igyekszik őrizni a Csabacsűdi Hagyományőrző Népdalkör és Citerazenekar, amely 1997-ben alakult, nem bejegyzett civil szervezetként működik a mai napig. Tagjai főleg nyugdíjasok, de a fiatal generációt is igyekeznek bevonni, továbbadni a hagyományokat az utókornak. A népdalkör gyűjti, feldolgozza és terjeszti a lokális és szlovák nemzetiségi kultúrát, melyet saját rendezvényein, a környék szlovák lakta településein, a hegyvidéki szlovák lakta települések (pl. Bükkszentkereszt), valamint a határon túli fellépéseken való részvételek alkalmával ad tovább.

Szlovákság Békéscsabán

Békéscsaba a magyarországi szlovákság fővárosa. 1718-ban az első alföldi település volt melyet a Gömör, Nógrád, Hont megyékből érkező szlovák telepesek újra élesztettek a török dúlás után. Csabát egyben szokás az alföldi szlovák települések „anyjaként” is említeni, nem véletlenül, hiszen innen indult a nagy kirajzás az Alföldön szinte minden irányba, melynek eredményeként számos új település született szerte a korabeli Magyarországon.
A város sokáig szolgált az alföldi szlovákság kulturális, kereskedelmi központjaként. 1824-ben épült evangélikus Nagytemploma fennen hirdette a „lutheránus Róma” nagyságát, erejét. A csabai határban elterülő tanyavilága pedig olyan nagy személyiségeket adott a hazának és a világnak, mint a festő óriás Munkácsy Mihály, a messze földön híres mezőgazdász Stark Adolf és Mokry Sámuel, vagy a XX-i parasztkirály Áchim L. András.

A mai Békéscsaba, mely egy évszázaddal ezelőtt még a világ legnagyobb szlovák többségű városa volt, szlováksága ugyan megfogyva, de annál töretlenebbül folytatja elődei munkáját, ápolja szellemi és kulturális hagyatékát.
A városban ma is működik az ország első szlovák gimnáziuma, mely évről-évre megújulva képzi a magyarországi szlovák értelmiséget. Itt működik a hazai szlovákság 1990-ben létrehozott legfőbb tudományos és kutatóintézete, mely folyamatosan tárja fel népünk múltját. A helyi szlovák önkormányzat a város elöljáróságával szorosan együttműködve képviseli a csabai szlovákság érdekeit, támogatja kulturális kezdeményezéseit. és tartja fenn a szlovák tájházat. 2001-ben nyitotta meg kapuit a városban a Szlovák Köztársaság Főkonzulátusa.
Az alföldi szlovákság demokratikus önszerveződésének hagyományai az alapítás koráig nyúlnak. Már a kezdetektől maguk választották lelkészeiket, tanítóikat. Ennek szellemében a városban ma is pezsgő a szlovák civil élet. A Csabai Szlovákok Szervezete, mint a legnagyobb és legaktívabb települési magyarországi szlovák civil szervezet több száz tagján keresztül látja el a városi szlovák közművelődés feladatait. Székhelyén, a Szlovák Kultúra Házában 12 csoportja hétről-hétre dolgozik aktívan a szlovák hagyományőrzés terén. 2005 óta itt található továbbá a Magyarországi Szlovák Fiatalok székhelye is, mely az ország szlovák nemzetiségű fiataljainak legfőbb érdekvédelmi szervezte.

Központi kontakt:

Csabai Szlovákok Szervezete – Szlovák Kultúra Háza
5600 Békéscsaba, Kossuth tér 10.
e-mail: szlovakhaz@gmail.com
Tel./fax: 00 36 /66 441-750< Mobil: 00 36 30/74 23 421

A nyíregyházi szlovákok

Nyíregyházát 1753-ban alapították újra szarvasi és békéscsabai evangélikus szlovákok. A szorgalmas, gyorsan gyarapodó közösség 1786-ban felépítette a csabai után, a világ legnagyobb szlovákok emelte evangélikus templomát.
A nyíregyházi tirpákság máig őrzi ősei hagyományait. Ebben a munkában a helyi szlovák önkormányzat és a Szabolcs Néptáncegyüttes mellett élen jár a Bokor Tanyák Lakosságáért Egyesület, mely a tirpák hagyományok, kultúra és identitás fennmaradása érdekében tevékenykedik.

Elérhetőség:

Bokor Tanyák Lakosságáért Egyesület
4400 Nyíregyháza, Taliga utca 17.
E-mail: bokortanyak2002@gmail.com
Mobil: +36-30/236-0517

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata
4400 Nyíregyháza, Árpád utca 41.
E-mail: illes.janos2@upc.mail.hu
Mobil: +36-30/445-8387

Kiskőrös szlováksága

Kiskőrös határába a csabaiakkal egy időben, 1718-ban érkeztek meg a mai szlovákok ősei. Hamar eredményes gazdálkodásba kezdtek a homokon, melynek legnagyobb eredménye a máig népszerű kiskőrösi kadarka és a belőle készített száraz vörösbor.
A mai szlovákság érdekképviseletét a helyi szlovák önkormányzat látja el, hagyományait pedig a Kiskőrösi Szlovákok Szervezet ápolja. A helyi evangélikus szlovákság oktatási intézményeiből kikerülő diákok az 1978-ban alakult, nemzetközi hírnévvel bíró Szivárvány Néptáncegyüttes berkein belül ápolják a helyi és a magyarországi szlovák néptánchagyományokat.

Elérhetőség:

Kiskőrösi Szlovákok Szervezete
6200 Kiskőrös, Petőfi tér 4.

Kiskőrösi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat
6200 Kiskőrös, Petőfi tér 1.
Mobil: +36-70/330-4764

Szeged és a szlovákság

Szegeden a szlovákság a 17. század óta jelen van. A mai nemzetiségi sokszínűséget főként a délelföldi szlovák településekről ide költöző szlovákság erősíti, akik az egyetem szlovák tanszéke és a közmédia itt székelő szlovák szerkesztőségei révén fontos bázisát adják a magyarországi szlovák értelmiségnek is.
Az 1995 óta működő szlovák önkormányzat mellett évről-évre gazdag programokkal szolgál a Szegedi Szlovákok Egyesülete is, amely az Osztrovszky utcai Nemzetiségek Házában székel.

Elérhetőség:

Szegedi Szlovákok Egyesülete
6721 Szeged, Osztrovszki utca 6.
Tel./fax: +36-62/424-248, +36-62/547-966
Web: www.szegediszlovakok.hu

Szegedi Szlovák Önkormányzat
6721 Szeged, Osztrovszki utca 6.
E-mail: ssprava@segedinskislovaci.hu
Tel./fax: +36-62/424-248, +36-62/547-966
Web: www.szegediszlovakok.hu

Tótkomlós szlováksága

1746 aprilis 24-én, György napkor érkeztek meg a Komlós pusztába az alapító szlovákok. A településen tiszta, evangélikus szlovák közösség alakult ki, amely ezen karakterét hosszú időn át megőrizte. Az itt élő földművesek és kisiparosok voltak eme gazdag kultúra hordozói, erről tanúskodik az is, hogy a mai kisváros számos múzeuma nyújt lehetőséget, ebben a rendkívüli örökségben való elmélyedésre.
A helyi szlovák közösség az ország legaktívabbjai közé tartozik. A telelpülésen működik a híres Komlós Táncegyüttes és a Tremolo Mandolinzenekar is. A helyi szlovák iskolában aktívan őrzik a szlovák hagyományokat és identitást, míg a Komlósi Szlovákok Szervezete együtt a helyi szlovák önkormányzattal éberen őrködik az ősök öröksége felett.

Elérhetőség:

Komlósi Szlovákok Szervezete
5940 Tótkomlós, Liszt Ferenc utca 15.
Web: www.komlosania.hu

Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat
5940 Tótkomlós, Liszt Ferenc utca 15.
E-mail: zsuzsanna.lauko@gmail.com
Tel./fax: +36-68/462-076